#2441Club Atlas

 La Nucia, Nou Espai 1

Spanyolország

38°35'23,1"N,0°07'56,1"W

2005.06.11.-06.18.

Repülő, tenger,...Spanyolország

Utazás: néhány heti számolgatás után /-saját autó+tranzitszállás  vagy repülő+bérautó - / lecsaptunk az EasyJet tél végi akciójára: amennyiben hét közben repülünk, rendkívüli árengedményt kapunk.

Indul a nagy kaland: a gyerekeknek az első repülőút és az első találkozás a tengerrel! Na, meg az első RCI csereüdülésünk.

Ezek után az utazásról.
06.09.Csütörtök: indulás 13-kor, Budapest-Berlin (EasyJet). Elég felkészületlenül érkeztünk Berlinbe. Azt tudtuk, hogy be akarunk menni a központba, csak nem tudtuk, mivel érdemes. Busszal utaztunk a Hermann platzig (3/4 óra ), onnan gyalog a Tv-toronyhoz. Egy helybéli azt mondta, 1-1,5 óra, sétálva.  Lett belőle 2 óra erőltetett menet. Valószínűleg van rövidebb út is. Nem is volt kedvünk felmászni a tv-toronyba. Vacsi a szökőkút mellett, aztán vissza a reptérre. A tér szélén van a gyorsvasút megállója, ¾ óra alatt visszavitt minket.  Most már tudjuk.
Alvás a reptéren-fapados? :-((, nem is, mert műanyag és kényelmetlen.
06.10. Péntek:  Berlin-Valencia (EasyJet), indulás 06:00-kor, becsekkolás hajnali 4-kor. Alvás...?  Délelőtt 10-kor már a bérelt autóban ültünk/ Opel Zafira/, irány a belváros. Megemésztve a 3 Eu/óra parkolódíjat, városnézés-persze csak az óváros. Nagyon tetszett az egész családnak. A régi székesegyház mellett beültünk ebédelni, fiúk pizzát, lányok paellát. Ők választottak jól! Spanyolországban nem célszerű pizzát kérni, mi több helyen is megtapasztaltuk!  Délután ötkor indulás tovább, irány Benidorm-La Nucia. (Még csak péntek van, szállás csak holnaptól: + egy éjszaka alvás-ezúttal autóban! -Hotel Opel ?-)
06.11. Szombat: délelőtt rövid ismerkedés Benidorm belvárosával, utána aszalódás a tengerparton-két ilyen éjszaka után nem voltam túl befogadó az új élményekkel szemben. Érdekes, a gyerekek valahogy nem tűntek olyan elgyötörtnek, mint az „öregek"!

Üdülő és környéke: az egész hegy üdülőfalu, de akkor még főleg egy-kétszintes villákból állt- meg építkezés mindenhol !  A Benidorm-La Nucia közötti út talán nyolcadik körforgalmánál kell letérni, itt még ki van táblázva az üdülő-utána sehol. Találd meg! Azért is megtaláltuk. (-Megjegyzés: 2016.09. hónapban már MAJDNEM pontosan jelöli a recepció helyét az RCI térkép!-) A cserénk egyhálószobásra szólt, de a recepciós kétszobást adott-nem reklamáltunk. Teljesen felszerelt, különálló konyha, külön mosóhelyiség, fürdőszoba, nappali, mindez földszinten, a terasztól néhány méterre a medencét rejtő zárt park. Június közepén a „telítettség" kb.20%! A szemközti házban lakó spanyol család hölgytagja magyar, éppen aznap érkezett hozzájuk az anyukája látogatóba. Ketten jöttek, busszal, oda-vissza 160 000Ft.-ért, csütörtökön hajnalban indultak, három átszállással. A végén majd leírom, mennyi volt négyünknek a repülőzés.

Bevásárlás: kb. 3km.-re nagyon jó választékú szupermarket /Supermercado La Nucia /, Benidormban több szupermarket, rengeteg kisebb üzlet van. A szállás környékén még egy presszó sem volt!

06.11.-16.Mit lehet csinálni egy hétig? 
Vasárnap: alvás délig. ( A reptéren 3-4 órát aludtunk, az autóban talán hetet, félig ülve, 20m-re a Benidorm - La Nucia közötti, éjjel is elég forgalmas úttól. ) Strandolás: minden nap, általában délelőtt a medencében, délután a tengerben-kb 12 km. Este séták Benidormban. Találtunk egy mellékutcát a tengerparthoz viszonylag közel, ahol mindig volt parkolóhely-ingyen. Igazából egy kivétellel nem is mentünk sehová.

-( Vízicsúszdapark / Aqualandia /, vízi állatpark / Mundomar / Benidormban, narancsliget Elchében-legalább ezeket  jó lett volna megnézni. Akkor még nem tudtam, hogy követve a La Nucia felé vezető utat, kb 30 km.-re egy egészen más tájra bukkannánk. Hegyes-völgyes,zöldellő vidék, középkori hangulatot őrző városka: Guadalest.)- 
 Ahová elmentünk: Terra Mitica Themenpark (magyarul vidámpark). Nagyon jó buli, ha a gyomrod bírja! A mienk bírta. A belépődíj kicsit húzósnak tűnt, de nyitástól zárásig /előszezon lévén 20órakor, főszezonban talán éjfél / korlátlan menetek.

  06.17. Szombat: hazafelé Barcelonáig az autóval-500Km.,36°melegben- onnan repülővel Budapestig (Sky), hazaérkezés éjjel 11-kor.

Viszlát,Spanyolország, még jövünk!

 Extra költségek: repjegyek 2felnőtt+ 2gyerek -Budapest-Berlin-Valencia, Barcelona-Budapest útvonalon - összesen 123.000.-, autóbérlés 8 napra/RCI-n keresztül, első csere-kedvezménnyel, Opel Zafira/ 74.000.-. Mennyi is volt két személyre a busz? 

Balu

Képek itt:

https://goo.gl/photos/uHVESvHYJ3CPu4996

A képek dátumozása megtévesztő, tényleg mi fotóztuk, tényleg a beszámoló szerinti időpontban! ...???

Kapcsolat:

balufamily13@gmail.com

 

 

 

---

#1471 El Retiro Holiday Club

Denia, Carretera Las Marinas 2.Km

Spanyolország

38°51'16,6"N,0°04'55,6"E

2006.06.24.-07.01.

(-Megjegyzés: 2016.09. hónapban NEM szerepel az RCI listáján!-)

Gaudi, Barcelona...Spanyolország

Közkívánatra idén is Spanyolország / nem a pénztárcám közkívánta! /

Utazás: az előző év tapasztalata alapján vártunk az akciós repjegyre, ami december ( ! ) elején jött be. / A cserét már szeptemberben lefoglaltuk./ Budapest-Barcelona -Budapest 4 személyre-nem volt gyerekkedvezmény- 94.000.-.Evett a méreg-egy nappal előbb 10.000-rel olcsóbb volt. / SKYEuropa-azóta tönkre is mentek / Mivel a menetrend szerint du. fél négykor ért Barcelonába-onnan még ötórányi autókázás a szállás-, célszerűnek tűnt előző nap indulni, rászánva egy tranzitéjszakát helyben. De ha már ott vagyunk, nézzük is meg a várost! +még egy éjszaka. Így aztán idén is csütörtökön indultunk útnak. Két éjszaka hotelben / Hotel Autohogar, 200m-re a kikötőtől, 30m-re a metrótól, négy személyre két éjszaka reggelivel 81.000.-. /.A reptérről vonattal érdemes bemenni a városba, a Saints állomás a belváros alatt (!) van. Akkor még át kellett szállni / valószínűleg most is /, a vonat a reptértől csak egy megállót ment-ez főleg kifelé menet érdekes!

06.22. Csütörtök: indulás Budapestről fél 2-kor, érkezés Barcelonába 16 órakor. Vonattal a belvárosig-közben felkészületlen magyarok istápolása- metróval a szállodáig. Délután hatkor-a szálloda elfoglalása, gyors hűsítő zuhany, némi szendvics után-már sétáltunk a kikötő felé. A szállodától talán 100 m-re egy élelmiszerboltban a megváltás: hűtött ásványvíz, hideg sör! Szeretlek, Barcelona!!
06.23. Péntek: egész napos városnézés-nagyon kevés! Sagrada Familia -felmentünk lifttel a toronyba, csodás kilátás lehet a városra, amikor nem párás a levegő. Most az volt. Casa Mila, Casa Batlo /utóbbi csak kívülről /, séta vissza a szállodába- el is ment a délelőtt. Késői ebéd után kikötő (a tengeri aquarimot, állatkertet a fehér gorillával kihagytuk, ahhoz több idő kellene-utóbbit végleg, azóta elpusztult), fából (!) épített tengeralattjáró, Barcelonetta, libegővel a kikötő felett a Montjuice-hegyre,majd séta a Plaza Espanyára, ahol abban az évben aznap működött először a színes-zenés szökőkút. Csodálatos! Nyolctól tizenegyig ültünk a lépcsőhöz ragadva az ámulattól-meg persze az egész napos gyaloglástól. És a Güel-parkban nem is voltunk! Valószínűleg kell még jönnünk ide!

 06.24.Szombat: ismét bérelt autóval (-szintén RCI-n keresztül, Opel Astra, 8 napra 71.000.-) irány dél: Dénia.
-Itt mondanám el,hogy GPS-em nem lévén, a Via Michelinen tervezem meg az utakat, azt nyomtatom ki A/4-ben, legalább is a legfontosabb  eltévedési pontokat. Kitűnően működik, volt több eset,hogy a GPS -szel navigáló honfitárs tévútra tévedt ott ahol mi elsőre jó irányba mentünk.-

Üdülő és környéke: nem a 2. km. kőnél van (így adja meg a katalógus), de megtaláltuk. Egy hálószoba, fürdőszoba, +a lakótér, egyik végében harmonikaajtó mögött a beépített konyha, a másik végében-hasonló álcázással -kibillenthető franciaágy. Praktikus. Földszinti lakás, a kertben lóhere alakú, „többmélységű" medence, a tengerpart kb.30m, nem túlzottan ápolt-ez különösen feltűnt annak ismeretében, hogy a várost németek fejlesztették fel, legtöbb nyaraló németül beszél, a közvetlen vízparti villák is főleg német tulajdonban vannak. Sok boltban is automatikusan németül köszöntek az idegennek. Hivatalos strand jobbra is, balra is kb.1km, azok egy kicsit rendezettebbek.

Bevásárlás: bolt szintén közel, kb.200m, de nem túl nagy-a kínálata sem.  / A bolt van kb. a 2. km.-nél. /Dénia belvárosában-a vár É-i oldala alatt- van komoly méretű szupermarket. Az üdülő közelében sok kis vendéglő.

 Látnivalók: hajnalban Dénia halászkikötője, napfelkelte-nézés a Nao-fokon, Javeában: na, ezeket kihagytuk. Középkori vár- nem nagy dobás. 80 km.-re Benidorm-lásd a La Nucia-beszámolót. A Terra Miticát idén sem hagytuk ki, a vízicsúzdaparkot és vízi állatparkot (Aqulandia-Mundomar) idén is. 
06.23.-06.30.: lazulás egy hétig. A napi program idén is: délelőtt kerti medence, délután tenger. Éjfél után zenés ünnepi-esetenként gyászfelvonulások Dénia utcáin: éppen fociVB volt.

07.01.Szombat: hazafelé újból autózás a reptérig, a repülő 17 óra helyett 21-kor indult, tájékoztatás persze nulla, de rendes időben becsekkoltak minket, had unatkozzunk a tranzitban.

By-by Espanya, szívesen jönnénk még, csak hát a piszkos anyagiak...!

Balu

Képek itt:

https://goo.gl/photos/KSicmNj1neZ2AAaf9 

Kapcsolat: 

balufamily13@gmail.com

__________________________________________________

 

#1469 Sunset Beach Club

Benalmádena-Costa

Avenida del Sol 5.

Spanyolország

2017.08.12.-08.19.

 

„A börtön ablakába soha nem süt be a nap”

Az ötven feletti olvasók még ismerhetik ezt a dalt. Aki meg RCI cserével jut el ebbe a szállodába, jó eséllyel megtapasztalja a dalszöveg valóságtartalmát.
Szerencsés esetben juthat egy olyan apartmanba, ami a kb.8-10 m széles udvarra néz, szemben a másik – négyszintes-épületszárny erkélyei, felettük egy kicsi látszik egy csupasz sziklafalból, a rajta álló betonoszloppal.
 Mi nem voltunk ilyen szerencsések, egy kb. 6x6 m-es VILÁGÍTÓUDVAR-ra nyílt a teraszunk, felettünk még hét szint. Nehogy már egy csepp napfény is jusson nekünk!
Igaz, beszélgettem olyan magyar családdal, akiknek tényleg tengerre néző apartmanjuk volt- fizettek is érte vagy 360 000 Ft-ot.

 

Az utazásról

Wizzair, négy főnek 278 000 Ft. A reptérről C1 vonattal Benalmádena (4x1,85 Eu), a vonatállomástól taxi (9,4 Eu ). Most már tudom, hogy megúszható kicsivel olcsóbban. A C1 vonattal Torremolinosig ( 1,65 Eu/fő ), onnan M110/M120 busz a szállodáig ( 1,40 Eu/fő ).
Az M110-es busszal lehet bemenni Malagába, a szállodától 30 m-re áll meg, jegyet venni a sofőrnél lehet-értenek angolul! Malagában a végállomás a kikötőnél van, az óváros szélén. Visszafelé viszont a jegyáruldában kell jegyet venni, a vezetőnél csak a köztes megállókban vehetsz.

 

Autóbérlés

Aki errefelé jár, két helyet „kötelező” megnéznie: Gibraltár, Granada. Az autóbusz Malaga-Granada vonalon oda-vissza kb. 40Eu/fő. Mi 3 napra 117Eu-ért béreltünk autót, full biztosítással, depozit nélkül. A harmadik napba belefér Cordoba vagy Ronda-esetleg Sevilla, de ahhoz nagyon hosszú napot kell tervezni. Granadában az Alhambrába interneten kell előre jegyet venni- Alhambra General-, azzal be lehet menni a Naszrid-palotába, szigorúan a jegyvásárláskor választott időpontban. Legalább 2 hónappal előtte kell választani, gyakran előfordul, hogy 4-5 hétre előre minden időpont betelik.
Ez csak a Naszrid-palotára vonatkozik, a többi részre mindig(?) lehet  jegyet venni.

Vásárlás

A szálloda 1. szintjén is van bolt, mi inkább a szemben lévő benzinkút mögöttit (DEA ), vagy a buszmegállónál lévőt ( Supercor ) látogattuk. A DEA nyáron 23 óráig nyitva van. DE!: alkoholos italt 22 óra után nem adtak,még sört sem!

A beszámoló ezúttal „bérmunkában” készült

 

 

 

1. nap

 

Az utazás mindig izgalmas, főleg, ha az ember több mint 3 órás repülőútra készül. Otthonunkból már 11 órakor elindultunk, hogy a 16 óra 30 perckor induló gépet biztosan elérjük. Jó tempóban haladt az ügyintézés, maradt idő nézelődni, vásárolni. A repülőút nagy élmény volt, mert csak ritkán volt felhős az ég és izgalmas volt találgatni, hogy hol járhatunk? ( Volt egy utastársunk, aki az Égei-tengert vélte felfedezni a Budapest- Malaga közvetlen járat útvonalán.) Külön öröm volt, hogy Malaga felett több kört is tett a repülőnk leszállás előtt. Már onnan is láttuk, hogy szép helyre érkeztünk, a város körül olajfaligetek szabályos rendben borították be a domboldalakat. A hegyek gerincén szélerőművek hatalmas lapátjai forogtak méltóságosan. A város sokkal nagyobb, mint amilyennek elképzeltük!

 

A repülőtérről vonattal utaztunk Malaga „külvárosába”, Benalmádenába. A vonaton sokan utaztak, pedig ekkor már szombat este volt a javából. Hangosan kiabálva beszéltek az utasok az élményeikről, mi pedig azt hittük mindjárt verekedés fog kitörni…de nem. Ők így élnek. Bármikor együtt voltunk velük kis helyen összezárva, mindig azt éreztük, hogy egy nagy veszekedés közepébe csöppentünk.

 

Taxival érkeztünk a szállodához. Elrémültünk, hogy ezeken a szűk utakon, ebben az éjszaka is nagy forgalomban hogyan tudunk majd közlekedni és parkolni?! A szállodánk közvetlenül a tenger partjára épült, mögötte a sziklás hegyoldalon terült el a város. A szálloda neve SUNSET BEACH CLUB, 14 emeletes, 4 csillagos. Otthon már gyanakvóan a neten megnéztük a környékét is, és láttuk, hogy a szálloda kevésbé szerencsés vendégei a tenger helyett a sziklatömb tetején árválkodó villanyoszlopot nézegethetik. Viccelődtünk is sokat, amilyen szerencsénk van, mi biztos ezt fogjuk látni az ablakból. Nagyon meglepődtünk, mert bizony van még egy 3. opció is, amiről sehol senki nem írt: a PINCE, ahonnan csak a világítóudvar félhomályára, csövekre és légkondikra van kilátás!!! Bizony az emberi kapzsiságnak nincs határa! Fel nem foghatom, hogy mekkora nyereségvágy kényszerít embereket arra, hogy embertársaikat eleve, szánt szándékkal arra kárhoztassák, hogy várva-várt nyaralásuk idején a pincében, sötétben, zajban azt éljék meg, hogy ők egyáltalán nem fontosak! Felháborító, hogy RCI tagságunk erre elég csak! Sokszorosan becsapva éreztük magunkat. Kicsit sem vígasztalt, hogy nem csak mi, hanem még sokan voltak ebbe a helyzetbe kényszerítve. Természetes emberi reakció, hogy ezek után mindenben csak a rosszat láttuk: a légkondi csak zajos volt, de alig működött. Hangosan búgtak a gépek a teraszunk közelében ezért a teraszajtót is zárva kellett tartani, ha pihenni akartunk. A hűtőgép egy magasabb frekvencián sípolt, mire nagyjából lehűtötte azt a kevés dolgot, ami belefért. Tudtuk, hogy kicsi a hálószoba, de azt nem, hogy a vendégágy ilyen kemény és szemmel láthatóan öreg. Nagyon nem volt praktikus a szoba berendezése pl.: az asztalhoz állított székeket nem volt hely kihúzni és használni. Minden jel arra utalt, hogy itt senki sem gondolt az itt élő emberek kényelmére. Teljes lakberendezéssel kellett kezdeni a beköltözést.  Igen csalódottan és szomorúan feküdtünk le kilátástalan, sötét apartmanunkban a -3. emeleten - az utcaszinthez képest, és a +3. emeleten – a medencék szintjéhez képest.

 

 

 

2. nap

 

Reggel elrémülve észleltük, hogy még alattunk is van egy „pincébb” szint, ahol vendégek "laknak"! Tehát be is fejezem a panaszkodást, végtére is nyaralni jöttünk ide. A taktikánk az volt, hogy minél kevesebb időt töltsünk a szállodában. Irány Malaga! Vasárnap lévén a buszok is ritkábban jártak. Az M110-es járattal a tengerparton utazva hatalmas szállodák közt néha a tengert is láttuk. A végállomás Malaga központjában, a kikötőnél volt. Úgy terveztük, hogy múzeumokat fogunk látogatni, mert vasárnap délután többségük ingyenes. De nem így alakult!...Fergeteges fesztivál hangulatba csöppentünk. A belváros szűk utcáin kavargott a tömeg. Idős-fiatal, férfi-nő, turista-őslakos táncolt és énekelt együtt felszabadultan. Augusztus közepén egy héten át tart a Feria Malaga, ünneplik a CARTOJAL nevű likőr-borukat. Persze a Feriának van történelmi háttere is, de ma már a lényeg a bor és a zene. Tény, hogy nagyon finom édes íze van, külön erre az alkalomra készült apró rózsaszín-fehér pöttyös műanyag poharakból fogyasztják. ( Egy fél literes üveg ára 4 Eu –a boltban. A Ferián 6.5 -itt is a piac diktál.) Kizárólag helyi dalokat énekeltek és tömegek táncoltak rá boldogan. Magával ragadott minket is ez az életvidám hangulat. Ugyanakkor rövid idő alatt hatalmas mennyiségű szemét keletkezett az utcákon, ragadt a talpunk alatt a járda a kifolyt édes italoktól. Mindezt nagyon gyorsan profi gépekkel eltakarították és folyt tovább a tánc és az ital… Kultúrája van itt a mulatozásnak is, mert részeg, tántorgó, földön hentergő embert nem láttunk, mint ahogy a hazai hasonló rendezvényeken megszoktuk. Egy múzeumba mégis eljutottunk,(Carmen Thyssen Museum Malaga) ahol sok szép festményen láthattuk, hogy régen is így mulattak az emberek, mint most. Gyakran örökítettek meg díszes ruhájú táncosokat, akiket a közönség tapssal, énekkel bíztat egyre virtuózabb táncra. Az utcán láttunk pincérnőt táncra perdülni egy vendéggel vagy legénybúcsús fiúk keltek táncra nagymama korú ismeretlen hölgyekkel nagyon kedvesen, viccesen. Ilyenkor leáll a forgalom és mindenki tapsol, énekel, élvezi a helyzet szülte vidám hangulatot. Rögtönzött zenekarok adtak fergeteges koncerteket… Csuda jó nap volt!

 

 

 

3. nap

 

Autót béreltünk és elindultunk Gibraltár felé. Az első tankolásnál vettük észre, hogy hátsó lökhárítót alig tartja valami a helyén. Gyorsan lefotóztuk az autó minden sérülését, majd, mint igazi magyarokhoz illik mindenfélével próbáltuk a lökhárítót maradásra bírni.(Legtovább a Leukoplast-ragtapasz bírta-és ez itt nem a reklám helye!- Szégyen, de szigszalag nem volt az utazócsomagban.) Utána már gyakorlott szemmel fedeztük fel, hogy a spanyol autók nagy része törött valamilyen mértékben, így igazodnak a vezetőjük temperamentumához. Nagyon kényelmes autópályán hamar megérkeztünk úticélunkhoz. Gibraltárban a 2 sávos úton hosszú autósor várakozott, mi beálltunk az egyikbe. Kiderült, hogy ez a jobb oldali az angol területre való belépésre vár. Mi oda bérelt autóval nem mehettünk be, ezért nagyon nehezen, de sikerült a bal oldali autósorba átkéretőznünk. És jogosan aggódni kezdtünk a tömeg láttán, tudunk-e majd parkolóhelyet találni? Bizony kihalásos alapon ment a parkolás a határ melletti parkolóban!... A türelem próbája volt ez a nap, mert a parkoló mellett hosszasan sorba álltunk a hegyre felvivő felvonó jegyéért, majd átsétáltunk Angliába és sorba ültünk a buszra várakozva, ami elvitt minket a felvonóhoz. Ott aztán megint 2 kígyózó sort találtunk, az egyikben a már jeggyel rendelkezők várakoztak, a másikban az okosak, akik csak itt álltak sorba potom 2 órát a jegyért. Mi összesen 3 órát várakoztunk ( + a parkolásra még egy). A figyelmes angolok egy profi újraélesztő berendezést helyeztek el a várakozó tömegben. Ezek után mindenképpen megérdemeltük azt a csodás kilátást, ami a hegy tetején fogadott minket! Afrika partjait ugyan nem láttuk, de megfigyelhettük hogyan képződik a felhő a hegy gerince fölött, illetve hogyan viselkednek az emberek a majmok fennhatósága alatti területen. Ugyanis Gibraltár fenyves-sziklás hegycsúcsainak kizárólagos lakosai a majmok, akik megengedték, hogy a hegy lábánál az angolok letelepedjenek. Birodalmukba csak az oktondi turisták merészkednek be. A majmok nagyon jó megfigyelők és már régóta tanulmányozzák itt az embereket, pontosabban a táskáik tartalmát. Kiszemelik az áldozatukat és a táskáját kitépve a kezéből elszaladnak a sziklák közé, nem is messze, s jó étvággyal felfalják a kifosztott ember szeme láttára az elemózsiát. Arra persze gondosan ügyelnek, hogy a többi majom egy morzsát se tudjon elcsenni belőle. Milyen emberi! A 4 évesnél fiatalabb embergyerekeket fel sem engedik, nehogy a majmok prédának tekintsék őket. Bámulatos ügyességgel egyensúlyoznak a szédítő mélység szélén a korlátokon ugrálva. Valahogy senkinek sem jutott eszébe barátkozni velük, mindenki tartotta a távolságot tőlük. Mondjuk ki őszintén ők voltak fölényben! Fura érzés volt… Egy idő után fázni kezdtünk, de még megnéztük, hogyan landol egy repülő ezen a rövid kifutópályán, aminek egy része a tengerbe lóg, és mindenki keresztben áthalad rajta, mikor Spanyolország és Anglia között közlekedik, mert párhuzamosan halad a határral. Visszafelé félúton a felvonó megállt, pedig egész nap folyamatosan közlekedett. A velünk utazó felvonókezelő rögtön oldotta a feszültséget, az angol humor csodákra képes! A határig gyalog tettük meg az utat. Nagyon szép utcákon haladtunk, előkelő üzletek között, időnként ágyúkba és várfalakba botlottunk. Munkaidő vége lehetett, mikor a határhoz értünk, mert feltűnt, hogy sok munkás az otthona felé haladva velünk együtt lépi át a spanyol határt. Fáradtan, de nagyon nagy élményekkel gazdagodva tértünk meg a továbbra is sötét, meleg és zajos szállásunkra.

 

 

 

4. nap

 

Korán indultunk, mert ma Granadába akartunk eljutni és megcsodálni a város fölé magasodó Alhambrát, benne a Naszrid uralkodók gyönyörűen fennmaradt palotáját. A belépőjegyeket még itthon megvettük és 14 óra 30 perckor a bejárat előtt kellett lennünk. Hatalmas hidakon, alagutakon szeltük át a Sierra Nevada hegyeit-völgyeit. Érdekes volt, hogy a 2x2 sávos út 2 iránya gyakran különvált és máshogy kerülte meg egy hegyet, külön hidakon kanyargott, majd újra egyesült. Nagyon kényelmes volt haladni rajtuk. Granadában az árnyékos parkolóhelyekért ment a harc kíméletlenül. A bejáratnál egy nagyon jól használható térképet kaptunk, amire bizony nagy szükségünk volt. Egyből látszott, hogy ezt mind kb 1 hét alatt tudnánk megcsodálni. Nehéz döntés volt, hogy merre induljunk: a granadai királyok palotáját, a botanikai kertet vagy a Naszrid palotát nézzük-e meg? Természetesen az utóbbit választottuk. Mivel csak a megadott időpontban lehet belépni, ezért előtte volt időnk a 9-13. század között épült Alcazaba= erődítmény maradványait megtekinteni. Itt éltek a várat védő katonák. Gyönyörű kilátás nyílt a toronyból a városra. Több méteres vastag falai és az alatta tátongó mélység miatt bevehetetlennek tűnt. Egy bővizű patak csordogált végig a váron, táplálta a kerteket, kutakat, élhető közeget biztosított az itt élőknek háború idején is. A Naszrid palota egy sor épületegyüttes és zárt kert, amely 1331 és 1391 között épült. Díszítésük a mór művészet csúcspontját jelenti: méhsejt és cseppkőszerű mennyezet, geometrikus mozaikok, Korán idézetek, libanoni cédrusokból készült csipkefinom famunkák…Nem győztünk betelni a látvánnyal! Szerencsére volt időnk nézelődni, padon ülve elképzelni a spanyol királynőt a mesébe illő kertjében sétálva. Ide még biztosan vissza fogunk jönni! A parkolóban már alig volt autó, mire visszaértünk. Nehézségeink támadtak a parkolóautomatákkal, nehezen tudtuk kifizetni és elhagyni ezt a helyet. (Nem hiába, vendégmarasztaló hely-nem csak szimbolikusan.)

 

 

 

5. nap

 

Irány Cordoba! A mór Spanyolország fővárosa, a középkori Európa legnagyszerűbb városa, a tudományok, a vallási tolerancia centruma, ahol félmillió muszlim, keresztény és zsidó élt együtt többnyire harmonikusan. A zsinagógától egy kőhajításnyira a hatalmas mecset-komplexum falain belül nem csupán keresztény kápolnák, de egy katedrális is megtalálható. Ez a La Mezquita. Ide nem sikerült bejutnunk, mert ennek megtekintése erősen szervezetten történik a rengeteg látogató miatt. Az előtte lévő udvart azonban alaposan megcsodáltuk, ahol a szertartások előtti mosakodás történt régen. Szívesen időztünk a csobogó kutaknál, húzódtunk az olajfák árnyékába, találgatva hány évesek lehetnek? Csodáltuk a bőtermő narancs- és citromfákat, ahogy érlelik gyümölcseiket a napon. Nagyon meleg volt aznap: árnyékban 38 C^o, máshol 42 C^o. Mikor a legmelegebben tűzött a nap, behúzódtunk egy árnyas, régi étterembe és belekóstoltunk a helyi ízekbe. (A szomszéd étteremben arab ételeket lehetett enni. Talán legközelebb azokat is kipróbáljuk.) Felfrissülve bolyongtunk a belváros szűk utcáin, hol Görögországban, hol Velencében éreztük magunkat közben. Átkeltünk a Guadalquivir folyón a római hídon. A hidat állítólag még Augustus császár építette, de az óta számos felújításon esett át. Jelenleg is széles és nagyon grandiózus megjelenésű.(4 és fél perc=827 lépés a tűző napon + ugyanennyi vissza! Csak a nagyon elszántak induljanak neki!) A híd túloldalán egy 14. századi torony áll, amiben múzeum működik, de most zárva volt. A hídról megcsodálhattuk a papírmalom maradványait. Itt őrölték a gyapotszöveteket péppé és abból készítették a papírt a 10. században. Sajnos hamar vissza kellett indulnunk, mert az autót este 9 órára vissza kellett vinni a malagai reptérre.

 

 

 

6. nap

 

Pihenőnap. Dél tájban bújtunk elő a pincéből, mert lassan az időérzékünket is elvesztettük az állandó félhomályban. (Igazából fáradtak voltunk és nem szólt az ébresztőóránk.) Alig vártuk, hogy fürödhessünk a tengerben! A tengerparton mindig sokan voltak, mégis jutott kellemes, árnyékos hely mindenkinek. Kényelmes napozóágyakon, napernyő alatt lehetett pihenni - napi 10 Eu-ért. A homok apró kő és kagyló törmelékekből állt, és hamar felmelegedett annyira, hogy mezítláb nem volt tanácsos járni rajta. A strand mellett nagy forgalmat bonyolítottak le a motoros hajók, mindig volt, aki vízisíelni, parasailing-ezni és vízibanánozni akart. ( A vízibanán egy nagy banán alakú felfújt gumihenger 5-6 fő fér rá, ezt húzza a motorcsónak, a vizisíelők mindig párosával próbáltak állva maradni egy különös alakú felfújt matracon, a parasailigesek pedig a száguldó motorcsónakból egyenesen a levegőbe emelkedtek fel a siklóernyőjük segítségével.) Mi beértük azzal, hogy az árnyékból figyeltük ki – hogyan ér a vízbe. A víz nagyon kellemes volt, egyetlen nehézség talán az volt, hogy hamar mélyült a part. Este elsétáltunk a parton Benalmádena kikötőjébe. Hatalmas éjszakai élet volt itt is. Az éttermek egymás mellett szorosan sorakoztak. Látványkonyhájuk fő eleme a tengeri élőlények parázson-nyárson sütése volt. A kikötő vizében hatalmas halak nyüzsögve várták a turistáktól a vízbe potyogó falatokat. Innen hajókirándulásokra lehet indulni, még éjszaka is! Hazafelé busszal mentünk, amire nagyon sokat kellett várnunk és zsúfolásig tele volt. Mindeközben olyan észrevétlenül ment le a nap, hogy elhatároztuk, hogy másnap megnézzük a napfelkeltét.

 

 

 

7. nap

 

Reggel 6 órakor csörgött a vekkerünk, kirobogtunk a partra, de mivel hosszas várakozás után sem kelt fel a nap, feladtuk, visszabújtunk az ágyba. Itt fél nyolckor kel fel a nap az évnek ebben a szakaszában. Most már tudjuk, hogy mit érezhet a vakond, ha túl korán bújik ki a föld alól. Továbbra is bojkottáltuk a szálloda minden programját. Pontosabban megpróbálkoztunk a szálloda medencéi mellett pihenőágyat vagy legalább egy széket szerezni, de nem sikerült, mert korán reggel a gibraltári majmok leszármazottai mindig kiterítik törölközőiket az ágyakra, amikből természetesen sokkal kevesebb volt, mint amennyire szükség lett volna. Ma is egész nap strandoltunk, pihentünk. Este elsétáltunk Bil-Bil-be. (3 buszmegálló a szállodától) Ez egy kis épület a tengerparton, mór stílusjegyekkel épült a XX.sz. első felében. Jelenleg kiállító-és rendezvényteremként üzemel. Nem messze tőle, a tengertől száz méterre egy csodálatos parkot találtunk a domboldalon. A közelében haladó utcákon „vigyázz madár veszély” táblákat találtunk. Mint kiderült ebben a hatalmas parkban szabadon élnek a madarak, halak, teknősök, macskák, nyulak. Teljes békességben! Ráadásul kutyákat is szabad ide bevinni, számukra külön kutyafuttató domb volt kialakítva, mellette kutyaillemhellyel! És ami a legcsodálatosabb mindezt a kutyák és a gazdáik a céljuknak megfelelően használták. A kutyák – talán csak Csányi Vilmos tudja, hogy miért – nem rontottak rá a többi állatra, pedig nem voltak pórázon tartva. Az apró állatok, ha akartak rögtön el tudtak bújni a sűrű, tüskés bokrokba. Erre csak ritkán volt szükségük, nagyon barátságosan fogadták még a gyerekek közeledését is. Érdekes volt megfigyelni melyik állat mit csinál, ha szabadon tevékenykedhet. A bátrabbak odamentek a fűben piknikezőkhöz néhány finom falat reményében. Hozzájuk képest a gibraltári majmok vérszomjas fenevadak. Egyedül néhány kecske volt bekerített helyen, mert ők lelegelték volna a gyönyörű bokrokat, fákat. Nagy kifutójukban kedvükre szaladgáltak. Gondoltak az emberekre is a park tervezői, mert a séta-útvonalak mellett tornaszereket helyeztek el, amit használva kedvére erősíthette magát bárki. Egy ilyen parkban sétálni biztos kikapcsolódás a nap bármelyik szakaszában. Ilyen kéne sok Magyarországon is. Jó volt látni, hogy mindenki vigyáz a tisztaságra, a másik ember és állat épségére és jó közérzetére. Az itt lakó emberek rendszeresen etetik az állatokat nagyon kulturált módon.

 

Ez volt az első este, amikor még világosban hazaértünk, mert be kellett csomagolni a bőröndünket.

 

 

 

8. nap

 

Hazafelé. 10 óráig el kellett hagyni a szállásunkat. Apró elégtételként leírtuk a szálloda elégedettségi kérdőívén lesújtó véleményünket-„a börtön ablakába soha nem süt be a nap”- hátha valaki elolvassa. Ezt követően busszal beutaztunk Malagába. (38 megálló, kb egy óra) Bőröndjeinket a vasútállomás poggyászmegőrzőjében hagytuk. Malaga belvárosának már ismerős utcáin bolyongtunk, s mindig felfedeztünk valami újat. Ma volt a Cartojal ünnepség utolsó napja. Mi nagyobb nyüzsgésre számítottunk, de rájöttünk, hogy most az emberek a melegben pihennek, erőt gyűjtenek az esti mulatsághoz. De így is hallgattunk mindenféle zenét, ha kedvünk volt táncra perdülhettünk mi is. Újra megfigyelhettük, hogy milyen közvetlenek, nyíltak az emberek egymással, rengeteg apró gesztussal bátorítják egymást az őszinte megnyilatkozásokra. Jókedvűen nevetnek együtt mindenen, úgy tűnt itt semmi sem ciki. Jó lehet így élni! Természetesen találkoztunk nélkülöző, bajban lévő emberekkel is, akik kedvesen, mosolygósan közeledtek felénk, vagy „Dolgozni szeretnék” feliratú tábla mellett valamilyen apró dísztárgyat készítettek és árulták. A strandon néger mozgóárusok kendőket, sapkákat, táskákat árultak nem tolakodóan. Szemtanúja voltunk annak, hogy egy árus egy turistacsoport közé letelepedett és jókedvű énekléssel mulattak együtt. A nehézségeket is könnyebb ilyen közegben elviselni. A vendéglátóiparban nagyon sok fiatal dolgozott, igen könnyű volt szót érteni velük, mindig készségesen segítettek. Sétánk során egyre több hölgy jött szembe fodros spanyol ünnepi ruhában, a férfiakon ritkábban lehetett látni a torreádorok ruhájához nagyon hasonlító öltözéket. Ebben a melegben ezek nem a legkényelmesebb öltözékek voltak, de ők a hőségben hősisen viselték. Felkerestük Malaga kikötőjét, óriási parkját, kulturális központját (Centre Pompidou Malaga), és a malagai mór erődítményt, ami a 8. században épült. Régen több mint 100 tornya volt, 3 palota volt benne és 3 fal védte. Ezekből kettő még ma is látható. Az Alcazaba alatt, annak bejárata mellett egy ie.1. században épült római kori amfiteátrum maradványai láthatóak, hiányzó részeit a mór erődítmény építéséhez használták fel. Ennek közelében egy árnyékos, szellős helyen kiváló paelát ebédeltünk és mindannyian egyetértettünk abban, hogy Spanyolország egy nagyon szerethető ország. Nehéz lesz innen hazamenni. Ebéd után megtaláltuk Picasso szülőházát is, ahol 10 éves koráig élt. Most múzeum működik benne. Időnk nem volt sajnos bemenni, majd legközelebb! Sietnünk kellett vissza a csomagokért és vonattal utaztunk tovább a reptérre. Lassan besötétedett és a gépünkre várakozva megcsodáltuk, hogyan hanyatlik le a nap a hegyek mögött. Fáradtan, barnára sülten és sok-sok élménnyel gazdagabban szálltunk fel a repülőnkre. Átaludtuk az út nagy részét és szakadó esőben érkeztünk meg Budapestre hajnali 2 óra körül. Jól esett az eső frissessége…itt a vége fuss el véle.

 

Most jöjjennek a képek…ha nem hiszed, nézd meg!

 

FOTÓK:

 

 https://photos.google.com/share/AF1QipOnORpD5T11FnWboBwvGwtehumgJHvXedN-sYS_qjgW-yQvS8ppWxWa7gl05p5ckw?key=VzFkcWVicl9hNk9pSmxLNE85Zkd5Y2hVX0hLelBB

 

 

  KAPCSOLAT:

balufamily13@gmail.com

 

Utóirat

 

Az alábbi "minösítést" írtam az RCI honlapján az üdülőhely értékelése rovatba:

 

 2017. szeptember 23.

A börtön ablakába soha nem süt be a nap

Több, mint egy hónapja hazajöttünk a Sunset Beach Hotelben eltöltött nyaralásunkról, de még ma sem tudok indulatok nélkül visszagondolni rá.
Egy négycsillagos hotelben egy hét emelet mély sötét akna aljára száműztek minket. ( No.328.)

Kilátás a tengerre vagy a hegyekre? A képeken láthatod, milyen panoráma nyílt az apartmanunk teraszáról. Az már szóra sem érdemes, hogy az apartman ajtaját nyitó kulcs-kártyák közül négyből kettő működött. Reklamálás után a harmadikat is sikerült jól programozniuk. A negyedik csak az elektromos kapcsolót működtette, az ajtót nem nyitotta.
A konyha és a fürdő kövezete ragadt, a nappali tisztasága is erősen kifogásolható volt.

És ez egy, az RCI által sokszorosan magasra minősített szálloda!
Sok szép emlékünk volt addig az RCI-csereüdüléseinkről, de ezek most mind értéktelenek lettek. Most úgy érzem, minden, az RCI csereüdülési rendszerébe befizetett pénzünk ablakon kidobott pénz volt.
 Az RCI jelmondata: „Mert számunkra az Ön üdülése a legfontosabb” üres közhely csak?

Szerinted engedték megjelenni??

2017.10.12. : egy sokkal enyhébb verziót átengedtek a szűrőn

-nem szabad az RCI-t kritikával illetni?! Nagy úr a cenz!

 

 

 

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

 

Oldal: Spanyolország - 3 üdülő: - La Nucia / Benidorm /; - Dénia;-Benalmádena
Üdülési jog tulajdonos vagy?Használod a csereüdülés lehetőségét?Neked szól! - © 2008 - 2024 - csereudules.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat